Iskolai honlap? Akkor legyen Drupal!

Az alábbi írás egy öt évvel ezelőtt megjelent három részes cikksorozat aktualizálásaként keletkezett. Az eredeti - weboldalak készítésében járatosabb kollégák számára írott - cikkek itt találhatók:

Az aktualizálást egy megújuló iskolai honlap előkészítő munkáinak segítése kapcsán végeztem el, és a fent megjelölt cikksorozattal ellentétben az alábbiakat az internetes világban kevésbé járatos olvasóknak ajánlom.

Iskolák megjelenése az internetes világban
Mindannyiunk számára ismeretes a fontossága annak, hogy egy köznevelési intézmény aktívvá tegye webes megjelenését, így az iskola használói és a szakmai közvélemény minél nagyobb rétege számára biztosítson naprakész információkat és szakmai tartalmat. Amennyiben még ennél is tovább kíván lépni, akkor interaktív kommunikációs lehetőségeket is biztosíthat partnerei számára. Az pedig csak legmerészebb álmaimban jelenik meg, hogy egy iskolai weboldal, a legfontosabb csoport: a diákok számára teremt meg egy kitágított tudásszerzési teret, amit vagy tanítási órán, vagy azon kívül használnak, lehetőséget adva nekik az online együttműködésen alapuló tanulás minél több formájának gyakorlására.
Az egyszerű, könnyen frissíthető iskolai weboldal, a partnerek online kommunikációjára lehetőségeket biztosító platform, vagy az összetett tartalommenedzsment és kollaborációs lehetőségeket biztosító tanulási környezet közt nagy különbségek vannak. Mind célban, mind pedig célközönségben. Egy közös vonásuk azonban van: mindegyik megvalósítható egy megfelelően rugalmas, sokféle webes feladat megoldására alkalmas tartalomkezelő rendszerrel.
Amikor tartalomkezelő rendszert kell választani én a Drupal nevű rendszer mellett teszem le a voksomat. Az írás során reményeim szerint világossá is válik az olvasó számára, hogy miért. Előzetesként javaslom végignézni a 2011-es Drupal Hétvégén készült videó felvételt, ahol Palócz István Drupal szakértő, „A Drupal világa” című előadásában ismerteti a legfontosabbakat.

Egy egyszerű iskolai weboldal körüli problémák
Vizsgáljuk meg az egyszerű iskolai általános weboldal tervezési, készítési és működési tevékenységét. Egy dolgot előre tudhatunk: mind az elkészítés, mind a tartalomfeltöltés, mind pedig a tárhely szempontjából költséghatékony módon kell megvalósulnia.
Jó esetben a tervezés egy csoport által végigvitt folyamat. A tervezők remélhetőleg érintik és megválaszolják legalább a „Mi a honlap célja?” és „Ki(k)nek szól a honlap?” alapvető tervezési kérdéseket. A tervezési folyamat után a honlap valamilyen technikával, nem lenézendő mennyiségű munkával elkészül és kikerül a webre. Minden olyan információt tartalmaz, ami az elkészülte időpontjában aktuális. A célközönség megismeri az új honlap webcímét és többször meglátogatja. Az első időben a látogatottság nagy lesz, viszont amikor a látogatók már mindent elolvastak az oldalon, és nem találnak újabb olvasnivalót, akkor nem látogatják tovább, így a látogatottság lecsökken.
A látogatottságot az iskolai honlapoknál sajnos nem igazán tartják fontosnak, mégis felmerülnek igények a honlapon megjelenő tartalmak frissítésével kapcsolatban. Jó lenne, ha újabb és újabb hírek, képek jelenhetnének meg itt. Fel kellene tenni a legközelebbi programokról szóló beharangozót, meghívót, az elmúlt programokról szóló beszámolót, az eseményeken készült képeket. Több kívánság most ne is legyen, de ki az, aki elvégzi az aktualizálást és mennyi munkájába kerül ez neki?
Itt kell kalapunkat megemelni azok előtt az informatikát tanító kollégák előtt, akiknek sok-sok helyen az iskolai honlapokkal kapcsolatban a legtöbb munkájuk akad. Mind az elkészítés, mind pedig a karbantartás, aktualizálás terén rájuk hárul a legtöbb feladat. Számos intézményben úgy gondolják, hogy az „informatikus” mindezekhez ért, és az ő dolga, hogy a honlap elkészítését, karbantartását, aktualizálását elvégezze, mert neki ez „úgyis megy”, és „csak pár percbe kerül”. Azt hiszem a fent megnevezett kollégák azok, akik ezt cáfolni tudják, hiszen egy, a honlapra szánt tartalom, vagy frissítés - jó esetben elektronikusan - átadott anyaga (szöveg és képek) nem csak úgy „sitty-sutty” kerül fel egy honlapra. Az, ha a hagyományos HTML technikával kerül fel, akkor meglehetősen sok munka kell hozzá, ha a tartalmat egy WYSIWYG technikájú HTML szerkesztővel készíti el valaki, akkor is időbe telik. Tehát sok-sok „szöszölés”, amíg az információ megfelelő, esztétikus, a többi tartalomhoz, vagy az egész honlap stílusához, struktúrájához illeszkedő formában jelenik meg.
Éppen ezen a problémán segít a tartalomkezelő rendszer, ami - mint számítógépes szoftver - a feladatokat nagy részben automatizálja és megkönnyíti úgy, hogy a honlapra szánt szöveget, képet, esetleg más tartalmat az előre beállított kinézet, megjelenítési sablon alapján megformázza és a honlap struktúrájában elhelyezi.

A tartalomkezelő rendszerek
A tartalomkezelő rendszerek az internet fejlődési szakaszának, a „Web 2.0” címkével jellemzett idejére esnek, amikor kevés az idő a közzéteendő információk formázgatására, alakítgatásra, ehelyett a lényeg magán a tartalmon és annak minél előbbi és egyszerűbb megjelenítésén van. A tartalom lehet egy hír, lehet egy blog bejegyzés, lehet egy wiki oldal, vagy egy fórumszál indítás és a hozzászólás. A különböző típusú rendszerek közül az egyiknek a blog, másiknak a fórum, harmadiknak a wiki tartalom megjelenítés, stb. az erőssége.
Így kezdődött egy belga fiatalember által létrehozott rendszer története is. Dries Buytaert egy közösséget támogató keretrendszert hozott létre azért, hogy társaival hatékonyan kommunikálni tudjon egy belső számítógépes hálózaton keresztül. A rendszer induló változata nem volt különleges, leginkább egy blog kezelő rendszerre hasonlított, ahol a tagok meg tudták beszélni egymással mindennapi dolgaikat.
Dries, 2001. január 15-én publikálta rendszerének első verzióját az interneten. Nyílttá tette a PHP nyelven írt forráskódot azért, hogy a vállalkozó kedvű hozzáértők segíthessenek továbbfejleszteni a rendszert. A tizenhat éves születésnapjához közeledve a Drupal (ezt a nevet kapta) rendszert ma már több mint egymilliós nemzetközi közösség támogatja - többségében - önkéntes munkájával. A rendszer az évek során nagyon jelentős változásokon esett át. A fejlesztések eredményeképpen az egyszerű tartalomkezelőből, egy olyan rendszer alakult ki, amely segítségével ma már szinte bármely funkciót betöltő internetes tartalomszolgáltató felület összeállítása megvalósítható.
Hogy mindezt példázzam, idézem Dries Buytaert, 2011. november 29-én a Twitteren közzétett bejegyzését: "Use WordPress if you want to build a blog. Use Drupal if you want to build a WordPress." (Használj WordPresst, ha blogot szeretnél építeni. Használj Drupalt, ha WordPresst szeretnél építeni.)
A következőkben igazolni kívánom Dries állítását, előtte azonban vizsgáljuk meg a honlap megtervezésének fontos kérdéseit.

A honlap tervezése
A honlap gazdák sok esetben igyekeznek megspórolni a tervezésére fordított időt, amivel minden esetben hibát követnek el. Az alábbiakban a tervezéshez a WSDM (Web Site Design Method) nevű módszerhez hasonlót használunk. A WSDM-ről először a 2005-ös PHP konferencián hallottam Nagy Gusztávtól.
A célok megfogalmazása
Talán a legfontosabb feladat. Gusztáv előadásából kölcsönvéve a gondolatot: „Ha nincs célod, akkor azt tökéletesen el fogod érni.”
Célunk legyen például, egy olyan honlap létrehozása, amely naprakész információkkal látja el az intézmény partnereit, könnyen, több felhasználó által is frissíthető, aktualizálható, bemutatja az intézményt, az intézmény életét, megjeleníti a pedagógiai értékeket, innovációkat. Segíti a tájékoztatást, a kommunikációt, a marketinget, a partnerkapcsolatok építését, az együttműködést, a szakmai értékek megosztását, a pedagógusok szakmai kompetenciáinak bemutatását.
A felhasználók azonosítása
Azért, hogy célunkat elérhessük, a második lépésben három kérdéskört kell körbejárnunk.
Első sorban tisztáznunk kell, hogy kik a partnereink, tehát kik fogják használni a honlapot, és ők milyen tartalmakat szeretnének azon látni, és megtalálni. Ők lehetnek a jelenlegi és potenciális iskolahasználók, (gyerekek és a szüleik), a fenntartó, a partner intézmények, gyakorlati oktatóhelyek, az iskola egyéb partnerei és így tovább. Látszik, hogy a jövőbeli látogatóink különbözőek lesznek, minden csoport más-más információ, vagy tartalom megtalálása igényével fogja felkeresni az oldalt. Például egy érdeklődő 8. osztályos, vagy szülei, teljesen mást keresnek majd az oldalon, mint azok a gyerekek, akik már iskolánk tanulói.
Rögzítsük tehát az érdeklő látogatók csoportjait, és rögtön rendeljük hozzájuk, hogy a csoport várhatóan milyen típusú információt, vagy tartalmat szeretne megtalálni leendő oldalunkon.
Másodsorban keressük meg, hogy várhatóan kik szeretnének információkat és tartalmakat elhelyezni az oldalon. Ők lehetnek az intézményvezetés, a titkárság, valamelyik munkaközösség, a diákönkormányzat, az alapítvány, az egyesület, a pedagógus kollégák, egy-egy osztály, és ezt is lehetne még sorolni. Ez esetben is érezhető, hogy az itt felsoroltak sem egyformák és várhatóan más-más jellegű információt és tartalmat szeretnének a honlapra kitenni.
Rögzítsük tehát ezeket a csoportokat is, és itt is rendeljük hozzájuk, hogy a csoport várhatóan milyen típusú információt, vagy tartalmat szeretne közvetíteni oldalunkon.
A harmadik ütemben azonosítsuk a tartalomfeltöltők csoportját, tehát ne feledkezzünk meg arról a nagyon fontos csoportról, akik majd technikailag megoldják, hogy a sok-sok információ és tartalom valóban megjelenjen a honlapon. Itt is csoportról írtam, de ne azt tervezzük, hogy majd az informatika tanár, vagy az „informatikusok” lesznek ez a csoport. Itt újra utalnék a fentebb már leírtakra, mely szerint a honlap tartalom bővítésének a technikája ne a HTML kódolás legyen, hanem bízzuk ezt egy tartalomkezelő rendszerre, ami egy bejegyzés felvitelét egy e-mail elküldése bonyolultságú tevékenységgé egyszerűsíti, tehát a feltöltőknek a technikai megoldások helyett csak a tartalomra kelljen koncentrálniuk.
Ebben a pontban érdemes átgondolni, hogy a tartalomfeltöltők csoportja kikből álljon, illetve azt, hogy köztük legyen-e valamilyen hierarchikus rend, vagy sem. A későbbiekben látni fogjuk, hogy üdvös megoldás, ha a tartalomfeltöltő felhasználóknak különböző jogosultságokat adunk munkájuk végzéséhez.

Miután mindezekre választ adtunk, el is végeztük a tervezés első lépéseit, de természetesen a gyakorlatban ennél lényegesen részletesebb tervezés is meg szokta hálálni a belefektetett energiát.

A következőkben egy kissé eltávolodunk a WSDM módszertől, és anélkül, hogy az informatikusokat érintő technikai részletekbe belemennénk, elkezdjük megismerni a Drupal tartalomkezelő rendszer lehetőségeit, a tervezés során beazonosított nem informatikus tartalomfeltöltők csoportja szemszögéből.